CUKORKÖRTE
Tipikus története is lehetne annak, hogy ha az ember csak a legjobb gyümölcsminőséggel bíró fákat értékelné, gyűjtené akkor ez a fajta már rég elveszett volna. De szerencsére nem csak én, hanem Kövér Csaba „duruszám” Csurgónagymartonban is másként gondolkodik. Csaba kiváló gyümölcsfaoltó akit régen „zöldkezű” embernek hívtak volna falun olyan kiválóan űzi ezt a tevékenységet.
A Cukorkörte is az ő mentése. A fajta jellegzetes magas, keskeny koronát képez. Nem sok hiányzik, hogy oszlopos jelzővel illessük. Gyümölcse összetéveszthetetlen, apró, hosszú, egyenes kocsánnyal, jellegzetes nagy csészelevelekkel. Fogyasztásához kellő alázat kell, a fogsorunknak -az apró gyümölcs miatt- a pókot kiharapjuk a sarokból mozdulatsort kell utánozni, hogy a gyümölcshúst lefejtsük a kocsányról. Semleges izű de nagyon édes körte.
És itt jön a csavar. A gazdának erre volt szüksége nyár közepén, amikor az előző évi pálinkáról már múlt időben beszéltek, az óbort pedig már csak sóhajfával lehetett a hordóból kiimádkozni. Korán érő, bőtermő körte, ami magas cukortartalma miatt ontotta a pálinkát. Másra nem is használták.
FULMER TANYAI
Kapoly mellett egy nagy szántóföldi tábla közepén van egy gondozatlan kb. kézilabda pálya nagyságú terület. A műútról erre az elhagyott részre csak rövid időre lehet rálátni. Valahogy éreztem, hogy van ott mit keresnivalóm.
Viszonylag jó állapotú parasztház hatalmas melléképületekkel. Lakatlanul, átadva az enyészetnek. A telek szélén nyári körte. Közepes nagyságú gyümölcsméret, szép piros fedőszín, finom íz, bőre enyhén zsíros tapintású. Kocsánya ferde állású.
Nem tudom, hogy a fa megvan-e, azóta sem voltam ott. Nem akarom végignézni az épületek sorsát. Máshol is folyamatosan ezzel szembesülők, de itt valamiért nagyon szíven ütött. A tanya elnevezésére csak hosszas keresgélés során akadtam rá egyetlen térképen. Lehet gyorsabb választ kaptam volna, ha bemegyek a helyi kocsmába.
GESZTI HÉBÉRKÖRTE
Somogygeszti nevét egyes feltételezések a gesztenye szavunkból eredeztetik. Szőlőhegye nekem az egyik legszebb fekvésű Somogy megyében. Csendes, nyugalmat árasztó hely. Azon kevés hegyek egyike ahol még megfelelő állapotban lévő feszület is van. A kereszt mellett áll egy körtefa.
Azt még nem tudtam eldönteni, melyik vigyáz a másikra. Hajlok arra, hogy kölcsönös. Nyári érésű, közepes gyümölcsnagyságú, napos oldalon leheletnyi piros fedőszínnel festett hébérkörte.
A hegyen egyik telkén több koros, egészséges mandulafa is áll. Remélem még így van. Lehet, hogy komolyabban érdemes lenne velük foglalkozni, főleg amiatt, hogy imádom a marcipánt melynek egyik alapanyaga a mandulabél.
FERI BÁ PARASZTKÖRTÉJE
A hegyemen a szomszéd tercián áll, amit valamikor Feri bá birtokolt. Magyarországon a parasztembernek, ha szőlője volt, akkor a hegyre ment ki még akkor is, ha ezt a kifejezést a domborzati viszonyok egyáltalán nem indokolják. Ez nálunk sincs másként Kiskorpádon. Hogy miért parasztkörte.
Máshol már utaltam rá, hogy felénk a kevésbé igényes, egyszerű dolgokra, amik azért megfelelőképpen használhatók ragasztják sokszor a paraszt jelzőt. Feri bá erre a körtére mondta nekem, amikor a származását firtattam.
Közepes nagyságú, enyhén szétterülő, laza koronát nevel. Nyár végén érő, közepes-nagy gyümölcsei fedőszín nélküliek, zömök körte alakúak, kissé vastag héjjal, finom ízvilággal. Alternanciára hajlamos. Kihagyó évben 40 dekás gyümölcsöket is hozhat, igaz ilyenkor egy félvékányi gyümölcs nincs az egész fán. Túlkötéskor elaprósodhat.
IGERÉK SZEGFÜKŐRTÉJE
Lábod Belső szőlőnek nevezett hegyén valamikor egy öreg búzaérő körtefa állt. Mielőtt a fa kipusztult Iger Feri bácsi leoltotta. Ezt a fiatal fát mutatta meg nekem. Apró, ízletes szegfűkörte, mindenféle lózung nélkül. Pálinkája kiváló. Jellegzetes, lombtalan állapotban messziről könnyen felismerhető, sürü ágrendszere van. Feri bácsiban is benne van az öreg gyümölcsfák iránti szeretet, egyszer Visnyén egy öreg körtefa méltatlan állapotát látva visszament hozzá és motorfűrésszel kivágta az azt nyomorgató akácfákat.
A szegfűkörte elnevezés állítólag a gyümölcsének szegfűszegre emlékeztető illatától eredeztethető. Hát emeletes ökörségeket és is tudnék szakmányban kitalálni. A szegfűszeget, mint fűszernövényt már a rómaiak is ismerték, értékét azonban aranyban mérték. Nehezen hiszem, hogy a Kárpát-medencei jobbágy a kilenced, a tized és a földesúri robot alatt nyögve bármilyen módon is kapcsolatba került ezzel a fűszernövénnyel. De lehet, hogy pinceszer közben, amikor a forralt borba aranyáron hozzájutott szegfűszeget dobáltak akkor valaki hirtelen felkiáltott. „Te Guszti, ennek a szegfűszegnek olyan az illata, mint a te körtédnek ott hátul a hostélban.” Állítólag már Plinius leírja a fajtát.
KISGYALÁNI
Egyszerű a történet. Autóval keresztül a falun. Ház. Udvar. Körtefa. Fék. Csengő. Bodó Jenő bácsi. Kérdés a fáról. Tájfajta gyűjtés. Kis bizalmatlanság. Betessékelés. Döbbenet. Beszélgetés. Kávé.
A fa száz éves, gyermekszületés alkalmából lett ültetve. Akkor még ilyen is volt. Idejének múlását a törzsét támogató rudak is jelzik. Gyűjtött fajtáim közül minden szempontból kiemelkedik gyümölcsminőségével. Semmit nem írok róla, mert a foto mindent elmesél.
Elképzelhetőnek tartom, hogy esetleg valami régi nyugat- európai fajta. Ezt a minőséget a francia és a belga fajták tudják hozni. Én teljes egyezést eddig még nem tudtam megállapítani. A falu egyik elhanyagolt telkén is van két példánya.
GÖLLEI BÚCSUI
Komár András Nagyberki lakos hivta fel rá a figyelmemet, akinek Szalacskai szőlőhegyén van birtoka, a fa is a hegyen van. Először pont az érésidejében kerestem fel a fát. Annyira ízlett a körte, hogy ebédre jól is laktam vele. Közepes-nagy gyümölcsei, kúposodó gömb alakúak rövid, vastag kocsánnyal.
A körtéim közül nekem a top háromban szerepel az íze. Érésideje a Göllei (Somogyi település) búcsúra esik, amiről annyit elárulok, hogy nyárra esik. A pontosabb időpontért egy kicsit bogarászni kell a neten. Azon kevés általam gyűjtött fa közé tartozik, ami kiváló egészségi állapotnak örvend.
PORROGSZENTKIRÁLYI ÁRPAÉRŐ KÖRTE
A Dendrománia lapon melyen Magyarország legnagyobb fái vannak összegyűjtve a körték között 360 cm-es törzskörméretével a hatodik helyen szerepel. Ez alapján indultam el a fát megkeresni. Elhagyott pince mellett áll, egész jó állapotban. Árpaérő körte annak minden jellemzőjével.
Sok-sok évvel ezelőtt jártam nála. Ennyi idő alatt szerintem a pince állapota már sokkal rosszabbá vált, mint a fáé. Tiszteletet érdemlő fa.
MÁJERÉK BÚZAÉRŐ KÖRTÉJE
Szorosad szőlőhegyén az egyik legméltatlanabb állapotban fellelt fáim közé tartozik. Több év óta elhagyott pince, mellette öreg fa melynek csak a felső ágai lógnak ki a többi fa közül. Vélhető érése körül visszamentem. Szerencsém volt, mert egy ágvillába több lehulló gyümölcs is fennakadt, így némi információm is lett arról, amiért a gyümölcsfákat ápoljuk.
Apró ízletes gyümölcsű, mely a szotyósodás előtt kissé lisztesedik. Leoltott fáján szabad állásban a gyümölcsmérete is megugrott nálam. Azon fajtáim közé tartozik, ami vadkörte alanyon is korán termőre fordul. Erősen hajazok arra, hogy kompótként is meg kellene kóstolni.
SASKÖRTE
Jellegzetes, de nem túl gyakori fajta Somogy megyében. Andocs, Törökkoppány, Kiskorpád, Böhönye község is büszkélkedhet egy-egy fájával. A fákra semmilyen nevet nem tudtak mondani, Rázsits Géza Mesztegnyői lakos kivételével.
A fajta oltóvesszőjét édesapja testvérétől hozták, aki református kántortanító volt Somogyfajszon. Háza udvarán áll a fa. A Saskörte névre nem találtunk épkézláb magyarázatot. Rendszeresen termő, ellenálló, későn termőre forduló fajta.
A fajta nyár végén érik, közepes nagyságú gyümölccsel, klasszikus körte alakkal (hadd legyek egy kicsit már szakmaiatlan) sárga alapszínnel, a piros fedőszin leheletnyi szinten sem jelenik meg teljes érésben sem. A fajta sexepilje a fanyar íz, melyet nem mindenki preferál. Géza ezt józan paraszti ésszel ezt úgy oldotta meg, hogy a nyakáról – ahol szerinte kevésbé fanyar a fajta gyümölcse- leette a húsát, majd a többi ment a cefrébe. Az is egy kiváló hasznosítási lehetőség.
Látrányban találtam egy családi háznál egy olyan változatot, amiből teljesen hiányzik a fanyar íz. Először minden működött, de később, amikor a korábban megbeszélt oltóvessző kérésre került a sor teljes elutasítás falába ütköztem. Nem sikerült a milliárdos üzletem. Itt töredelmesen bevallom, egy ideig gondolkoztam egy február végi hátsó kerítéses beugrásra az ingatlanra. „A becsület ennél még is többet ér.”
SÁGVÁRI KURVAKÖRTE
Ha nekem ezt mondták rá én sem tudom másként nevezni. Ságvár belterületén családi ház udvarán áll, közel a száz évhez. Egy 1939 február 20-án készült családi fotón a násznép mögött egy kisebb körtefa látható.
Ez a fa még most is él a násznépből már senki… A névadás apropója az volt, hogy a fajta még kívül szép volt, de belül sokszor már erősen szotyósodott amit nem minden körtefogyasztó szeret. Ezért a nem szokványos nevet a Siófoki piacon ragasztották rá, célozva arra, hogy becsapós, mint a régi szakma gyakorlói. Gyümölcse hasonlít a Fulmer tanyai körtére.
STEINER TANYAI
Évekig eljártam a Szenna mellett álló lakatlan tanya előtti úton. Tulajdonképpen két tanya van egymástól kőhajításnyira. Az egyik előtt kő feszület, földből kiálló talapzata elülső oldalán Szűz Mária torzójával.
Állítólag a Steiner család állítatta mikor gyerekük visszatért az I. világháborúból. A másik tanya udvarát sokáig valamennyire rendben tartották, aztán ez egyszer csak abbamaradt. Kezdett dolgozni a természet.
Egyszer gondoltam egy nagyot, – hogy talán nem fenyeget 15 év gályarabság veszélye – és bementem a tanya területére. Valamikor csodálatos állapotban lévő parasztház, udvaron kút, majd a telekre keresztben istálló, szénapajtával. Az istálló keleti sarkán öreg körtefa.
Búzaérő körte, a fajtakörre jellemző kisebb gyümölcs nagysággal. Piros fedőszín nincs. Közepes íz világ. 2022-ben a fa borostyán mentesítése. 2025 késő őszén újabb látogatás. A fa meg van, a telek szinte áthatolhatatlan rengeteggé változott. A tanya épületének a teteje beroskadt. Szótlanul, szomorúan kepesztek haza a 15 cm-es hóban. Első gyűjtéseim közé tartozó fa, annak idején szinte életveszélyes oltóvesszőnyeréssel.
TARANYI BUCKÓS
T arany községben nem csak Buncek szőlőt találni, hanem érdekes gyümölcsfajtákat is. Könnyű dolgom volt ugyan is három fajtát Kozma Lajos helytörténész és gyümölcsfa oltó hazamentett a kertjébe, nekem csak be kellett oda sétálni és rájuk csodálkozni. Egy alma és egy körte fajtának nem volt neve, itt én vállaltam Don Corleone (A keresztapa) szerepét.
Egyik fajta alma a Trska néven ismert. A buckós jelzőt a körténél nem egyszerű körbeírni. Legegyszerűbben talán úgy fogalmaznék, hogy a gyümölcs felületén göcsörtös kiemelkedések,, horpadások , kisebb kidudorodások vannak. Levert a víz mire megfogalmaztam. Őszi érésű,nagy gyümölcsű, lédús fajta, annak felülete néhol parásabb. Alakja kúposodó tojásdad. Íze top 3.
SZALACSKAI MACSKAFEJ KÖRTE
Nagyberki Szalacska nevű szőlőhegyén a Göllei búcsúi körte hozadékaként találtam. A gyümölcs nevének második tagja annak alakjára utal.
Kistermetű, nagyon gyenge növekedésű fa. A gyenge növekedés nem tudom, hogy fajtajelleg lehet vagy a fa reakciója valamelyik kedvezőtlen termőhelyi viszonyra. Közepes nagyságú gyümölcsei viszont szép sárgára színeződnek, levesesek, finom ízekkel.
A fa láthatóan szenved, mely ágelhalásban is megmutatkozik. Rövid időn belül eltűnő genetikai kódok közé tartozik.
VÉRBÉLÜ KÖRTE
Különlegessége miatt van benne egy kis kuriózum. Több fajtát takar. Az egyik Böhönyén, Csurgónagymartonban is fellelhető, kicsi gyümölcsnagyságú, gömb alakú, hosszú vékony kocsánnyal. A hús rózsaszín. A héj színe nem mindig utal arra, hogy vérbélű körtével van dolgunk. Hamar szotyósodik. A gyümölcsmérete miatt nem mindenki szeret vesződni a friss gyümölcsként történő fogyasztásával. Inkább a cefrés hordóban végzi.
A Kaposdadai egyetlen fája nagyobb gyümölcsű, kúposodó gömb alakú. Két évig kellett járnom a fához mire pár szem érő gyümölcs maradt rajta, mert valaki még érés elején póznával leverte a teljes termést.
Valószínűleg valami rabvallató pálinkaszerű lötty készült belőle. Itt a szín teljes gyümölcsfelületen bordó. A fajtákkal kapcsolatosan ki merem jelenteni, hogy én még csak jó izű, ízletes vérbélű körtét ettem. Megfelelő szorgalommal ezt az ízvilágot párlatába is át tudjuk menteni. Megosztó fajta.
ZAMÁRDI KÖRTE
Ha véletlenül pirosat kaptam Zamárdi végén a közlekedési lámpánál és én voltam a harmadik várakozó, az utcára kilógott egy öreg körtefa ága. Sokadszorra jött össze a piros lámpa, a harmadik pozíció és a körte érése. Éreztem, hogy azonnal meg kell állnom az első mellékutcában.
Az utcára kilógó ágról majdnem betegre ettem magamat, de a tulajdonos nem jött ki a csengetésemre. A fa törzsén lévő lyuk alatta rágcsálék nyomokkal termetes Nagy farontó hernyó károsításáról árulkodott. Annyit láttam, hogy az udvarban galambokat tartanak.
Rá pár hónapra idős bácsi jön ki az újabb próbálkozásomra. Szülei 1933-ban építkeztek és abban az évtizedben ültették a fát. 2021 tavaszán nem tudom milyen megfontolásból, szerintem indokolatlanul a fát erőteljes csonkolással ifjítani próbálják. Őszre meg is lett a próbálkozás eredménye. Kandallófának alkalmas lett a fa. Nagyon jóízű, kis- közepes gyümölcsnagyságú nyári körte.
ZICSI ZAMATOS
Története klasszikus példája annak az eltűnt világnak, amiben még nagyszüleink, dédszüleink éltek. Zicsnek kicsi egysoros zártkerti szőlőhegye van.
Végigballagva rajta semmi érdekeset nem találtam egészen az utolsó terciáig. Pince, boltíves esőbeállóval, romlás jeleivel, konok szomorúsággal. Mellette egészséges délceg körtefa. Hátul kisebb szőlő. Látszott, hogy valamilyen szinten művelik a területet. Legegyszerűbb megoldási kód. Papír. Név. Elérhetőség. Miért? Kb. két hónap múlva telefon.
Kicsit már el is engedtem már a történetet. Az idős bácsi elmondta, hogy Pécsen lakik, fizikatanár és még hétvégenként hazajár Zicsre a lakatlan szülői házba. Elmegy a templomba és a hegyet is próbálja művelni, de már egyre nehezebben megy. A körtét ők egyszerűen csak zamatos körtének hívták. Két év múlva a szőlőt kivágták, a terület gondozatlan lett. Éréskor nehéz szívvel, de mindig kimentem a fához. 2021-ben a fa eltűnt, a telket pedig a szomszédos telkekkel összeszántották zártkerti nagyüzemi táblának.
Az épület szerintem csak azért menekült meg, mert a telek szélén állt, de funkcióját vesztette. A fa búzaérő körte, kicsi gyümölcsnagysággal, pirosas fedőszínnel. Íze kifogástalan. A bácsi neve sajnos elveszett. Mint ahogy elmúlnak emberek, életek, sorsok, fák, utak, világok. Nincs miért visszamennem.
